A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kérdezték arról, miért vitatják többen is az író várható kitüntetését, és miért javasolták neki, hogy ne vegye át.
Schmidt Mária szerint azok, akik ezt írták, nem ismerik Kertész Imre munkásságát, megpróbálják őt behelyezni egyfajta politikai mezőnybe, és ehhez képest ítélik meg.
A történész az íróra utalva arról beszélt, hogy egy hosszú pályáról van szó, amelyben szerinte vannak jobb és kevésbé jó alkotások, voltak meggondolatlan nyilatkozatok, érzelmi kitörések is, de - szavai szerint - ezt természetes, miként mindenkinél.
Felidézte azt is, hogy már akkor is sok vádaskodás jelent meg a sajtóban, amikor Kertész Imre (2002 októberében) a Nobel-díjat megkapta, és akkor sem volt olyan felhőtlen öröm, amit el lehetett volna várni annak fényében, hogy végre egy magyar író is megkapja a legmagasabb elismerést.
Emlékeztetett, Kertész Imre akkor "azt nyilatkozta, hogy a Sorstalanságot nem szabad holokauszt-regénynek tekinteni, mert ő ezt a Kádár-rendszerben írta, a Kádár rendszer nyelvén és a Kádár-rendszernek a nyomasztó valósága tükröződik benne". Jelezte: az írót a baloldalról akkor felszólították, hogy ha ez így van, jobb, ha visszaadja a Nobel-díját.
Schmidt Mária szerint tehát a baloldalon már akkor is elvitatták Kertész Imrétől azt a jogot, hogy saját maga határozza meg, milyen értelmezést nyer az alkotása.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kertész Imre "mindig a két diktatúráról beszél, az ő számára a Kádár-rendszer ugyanolyan elviselhetetlen volt, mint a másik, még akkor is, ha a különbségeket is természetesen mindig látja".
Az embertelenség az embertelenség, bármilyen köpenyt hordanak is azok, akik elkövetik - fűzte hozzá.
A Jobbik pénteken nyílt levélben fordult Áder János államfőhöz, miután sajtóhírek szerint az államfő Magyar Szent István Rend kitüntetést adományoz Kertész Imre írónak. A párt szerint a Nobel-díjas író a magyarságról tett korábbi kijelentései miatt méltatlan az elismerésre.