Bár nemzetiségi nyelvből már pénteken is tartottak vizsgákat, több mint 88 ezer diáknak reggel 8-kor, a magyarérettségi kiosztásával kezdődik az idei érettségi szezon.

Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében.

Információink szerint Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének két része - A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel - az összehasonlító elemzés alapja, míg az érveléses feladathoz kapcsolódó idézet Camus Pestis című regénye. Ebben a feladatban irodalmi példák segítségével kell érvelni a heroikus életérzés mellett vagy ellen, a diákoknak valószínűleg azonnal eszükbe jut majd Petőfi Sándor életműve. Az Arany János-költeményt is korrekt választásnak nevezték az eduline-nak nyilatkozó magyartanárok. "Még ha órán nem is vették a Tetemre hívást, az Ágnes asszonyt biztosan olvasták, a két mű témája pedig ugyanaz, a bűn és a bűnhődés" - mondta az egyik szaktanár.

Az esszéfeladatokra összesen 180 percet kapnak a vizsgázók, a három feladat közül egyet kell kiválasztani. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az érvelés és a műelemzés a legnépszerűbb, a legkevesebben évről évre az összehasonlító elemzést választják. „Sokan könnyűnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára.

A második választható esszéfeladat egy mű értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítő bizottság, általában olyan szerzőtől, akinek az életműve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Lázár Ervin művei kerültek elő az érettségin. „Itt is vannak buktatók: fontos, hogy nem a szöveg tartalmát kell leírni, hanem elemezni kell a művet a tanult szempontok alapján. Érdemes írni néhány gondolatot a szerzőről, a címről, a szerkezetről, a narrációról és a mondatformálásról” – foglalta össze a tudnivalókat Forgács Róbert.
A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költő műveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérő vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet”.