A politikus a város- és térségfejlesztési jó gyakorlatokról szóló kerekasztal-beszélgetésen elmondta: folyamatosan javul a szolgáltatások "rétegződése", mivel az alapszintű szolgáltatások többsége ma már helyben elérhető. Az emberek jellemzően a közép- és magasszintű szolgáltatásokért mennek be a nagyobb városokba - fogalmazott. Megjegyezte: ha ezt a "szövetet" sikerül stabilizálni, akkor az emberek a kisebb falvakban is ösztönözhetők lesznek arra, hogy helyben maradjanak, helyben alapítsanak családot, vállaljanak gyermekeket.

"Kórházat, egyetemet, stadiont természetesen nem fogunk építeni minden faluban, de játszóteret, óvodát igen" - jelentette ki. Hozzátette: ahol van kellő létszám, ott a kormány iskolát fog működtetni, ahol van rá igény, ott biztosít orvosi rendelőt, védőnői szolgálatot, gyermekorvosi és fogorvosi szolgáltatást is.

Gyopáros Alpár a jövőbeni feladatokról és fejlesztésekről szólva kiemelte: nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a közlekedésszervezésre, mert jó minőségű utakra és jó minőségű közösségi közlekedésre van szükség ahhoz, hogy a szolgáltatásokat igénybe tudják venni az emberek.

Az elmúlt időszak fejlesztéseit felidézve beszélt arról is, hogy a Modern városok program forrásait jórészt olyan fejlesztésekre fordították, amelyek "nem álltak meg a városok határainál", hanem az egész térség előrelépését szolgálták.

A kormánybiztos elmondta, hogy nagy különbség van a települések anyagi helyzete között, a szolidaritási hozzájárulásra ezért szükség van, de arról viták folynak, hogy mennyi legyen a hozzájárulás mértéke és kik fizessék. A befolyó összeg újraosztása kapcsán rögzítette: az "határon mozgó" települések esetében mindig meg kell vizsgálni, hogy a szolgáltatási színvonaluk indokolja-e, hogy források kerüljenek az adott önkormányzathoz.

Gyopáros Alpár kijelentette: az önkormányzatok feladatrendszere az aktuális igények alapján folyamatosan alakul, de az önkormányzati rendszer generálisan "úgy jó, ahogy van."

Szita Károly, Kaposvár polgármestere a beszélgetésben azt hangsúlyozta: "égető szükség van" a Modern városok programra, amely véleménye szerint a "mögöttünk hagyott évszázad legjelentősebb beruházási programja" volt.

A nagyvárosok és a környező kisebb települések kapcsolatáról közölte: Magyarországon 25 megyei jogú város van, amelyekben összesen kétmillió ember él, de az agglomerációval együtt négymillióan "függenek össze egymással".

"Nem tudok Kaposvár közigazgatási határaiban gondolkodni, annak nincs is értelme" - szögezte le, majd úgy folytatta: a környékbeli települések és azok lakói "ezer szállal kötődnek" a városhoz, ezért közös érdek, hogy legyen például megfelelő buszközlekedés a térségben. Az iskolák, óvodák, kulturális intézmények, sportlétesítmények és munkahelyek a városokban vannak, de a városban élők létszáma nem elegendő ezen intézmények működtetéséhez - magyarázta. Példaként megemlítette: a Kecskeméten foglalkoztatottak 68 százaléka nem Kecskeméten él, a Kaposváron dolgozóknak pedig 55 százaléka nem Kaposváron lakik.