A vállalati hitelezés alakulása és a szakértői várakozások afelé mutatnak, hogy jövőre is szükség lesz a növekedési hitelprogramra. Kevés az esély a hitelpiac félélénkülésére, az MNB élénkítő programja viszont kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben - írja aNapi Gazdaság.

Az elmúlt időszakban egyre nyíltabb utalások érkeztek a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), hogy felülbírálhatják a korábbi év végi záródátumot, és folytatni fogják a növekedési hitelprogramot jövőre is. Az MNB ügyvezető igazgatója, Nagy Márton a napokban arról beszélt a Napi Gazdaság konferenciáján, hogy decemberben lesz a felülvizsgálat, és a monetáris tanács az alapján fog dönteni, hogy a program hiányában mi lenne a piacon.

„Persze hogy folytatni kell – mondta a Napi Gazdaság nhp-t firtató kérdésére Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója. Úgy látja, kényszerhelyzet alakult ki, mivel valamit tenni kell a gazdaság élénkítéséért, viszont mind a tőkeellátottság, mind a piaci kereslet és a szabályozói környezet ellehetetlenítik a piaci alapú hitelezést.

Az MNB-nél már az induláskor tisztában voltak azzal, hogy a program a gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatásai ellenére vissza is üthet, mivel még inkább elveszi a bankok kedvét attól, hogy piaci alapon hitelezzenek a vállalatoknak, lévén a csekély, de biztos bevétel az 'ingyen' pénzből vonzóbb, mint hogy maguk vállaljanak kockázatot.

Nagy Márton elmondása szerint mostanra az nhp teljes egészében beépült a banki kínálatba. Ez egyrészt jó, mert mutatja a program sikerességét, a bankok hajlandóak fejleszteni, beruházni, hogy minél több pénz mehessen ki az nhp keretében. Ugyanakkor az MNB is tisztában van vele, hogy nem lehet örökké folytatni az élénkítést, valahogy vissza kell terelni a hitelezést a piaci alapokra. Márpedig ennek lehetősége most nem látszik.

Az MNB azt tartja az nhp legnagyobb mérhető sikerének, hogy stagnálási szinten tudja tartani a vállalati hitelezést, ami enélkül továbbra is évi 5-6 százalékkal zsugorodna. Figyelembe véve ezt a számadatot, valamint azt, hogy semmi nem várható az utolsó negyedévben, amitől a bankok aktívabban tudnának vagy akarnának hitelezni, sőt a devizahiteles lépésektől újabb durva veszteségekre számíthatnak, saját kritériumai szerint aligha maradhat az MNB-nek más lehetősége, mint hogy folytassa a programot. A jegybank kommunikációs osztályán a folytatást illető konkrét kérdésre kitérő választ adtak. A hallgatás érthető, lévén a jegybank és a részt vevő pénzintézetek is komoly megugrást remélnek az igénylésben az év végi határidő közeledtével, ami elmaradhat, ha a kivárásra játszó vállalatok tisztában vannak vele, hogy nincs okuk a sietségre.