Több régióban hiába csökkentek a lakásárak az utóbbi években, az albérleti díj ugyanannyi maradt, sok helyen pedig drágult. Beindult a szezon, a nyár vége felé egyre több diák keres kiadó szobát, ám sokan nincsenek tisztában az adóhatósági szabályokkal - írja a Magyar Nemzet.

Jóval olcsóbban lehet albérletet találni a nagy egyetemi városokban – Debrecenben, Pécsett és Szegeden –, mint a fővárosban. Az Otthontérkép statisztikából kiderül, Budapesten jelenleg 1981 forint az átlagos bérleti díj négyzetméterenként, Debrecenben 1329, Pécsett 1312, Szegeden 1119. Ez azt jelenti, hogy a fővárosban egy átlagos, 65 négyzetméteres lakást 130 ezer forintért lehet kivenni, amihez még hozzájön a rezsi.

Nagymértékben függ a város gazdasági potenciáljától, hogy mennyit kérnek a tulajdonosok. Nem véletlen, hogy Győr és Kecskemét bekerült a legjobb háromba, ez az autógyáraknak köszönhető – hangsúlyozta Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője. Igaz, ezekbe a városokba jellemzően nem egyetemisták költöznek.

Megjegyezte: érdekesen alakul a hazai albérletpiac, mert az eladó lakások ára ugyan csökkent, a kiadóké azonban nem, sőt, olykor növekedés tapasztalható. Ditróy Gergely szerint az ár nem mindig van összhangban a lakás minőségével, sokan ezt nem mérik fel. A tulajdonosoknál kétféle módszer figyelhető meg. Az egyik, hogy felmérik a környékbeli piacot, összehasonlítják a kiadó lakásokat a sajátjukkal, s így árazzák be. A másik, hogy drágábban próbálják meg kiadni az ingatlant, majd várakoznak, később pedig alkuba is belemennek. A vezető elemző szerint olykor előfordul, hogy így sikerül a reális ár felett kiadni a lakást.

Akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, általában ingatlant bérelnek. Érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat, a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a bérleti díj megnevezést – áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében. A szervezet szerint kevesen ismerik a szabályokat. Érdemes tudni, hogy ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás mentes az áfa alól, így nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező. A NAV tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról bevételi nyilvántartást vagy bevételi és költségnyilvántartást kell vezetni.

A lap megtudta, a jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka. Ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.