A potenciális Veszprém megyei szellemi kulturális örökségeketmutatták be a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság képviselőinek. A Művészetek Völgye, a tihanyi gardahalászat és a Christkindl mellett a megyéből jelölik még a magyarpolányi passiót, a balatoni borrendeket, a somlói juhfarkot, Nagy László költészeti örökségét valamint a balatonfüredi reformkori hagyományokat is - mondta Gáspár Móna, a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum közönségkapcsolatok és marketing osztályvezetője.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, Magyarország ehhez 2006-ban csatlakozott, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.

A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).

Ezek közül a mohácsi busójárás és a táncház módszer szerepel az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján is; a táncház módszert tavaly novemberben fogadta be az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága az Indonéziában, Bali szigetén tartott ülésén.