A híres debreceni mézeskalácsosság emlékei, a környék méhészeti hagyományai elevenednek meg a szombaton megkezdődött, kétnapos V. debreceni mézeskalács-fesztiválon, ahol számos, mézalapú készítményt - italokat, mézeskalácsokat, mézzel tartósított gyümölcsöket - is kóstolhatnak a résztvevők.

Vajda Mária, a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusa, a rendezvény ötletgazdája a helyi Medgyessy múzeumban tartott megnyitón emlékeztetett arra, hogy a nagy múltú magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek a városban évszázadokon keresztül és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve - készítsék bár Európa más országában - ma is "debreceni tányér".
Felidézte azt is, hogy a mézeskalácsosság nem háziipar, hanem nagyhírű, európai kapcsolatokkal rendelkező céhes ipar volt Debrecenben, s tárgyi emlékei az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza.
A mostani fesztivál nemcsak a mézeskalácsról, hanem a mézről, annak kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, rendkívül fontos és előnyös élettani hatásáról, a szorgos méhekről, a méhészekről, a mézes csodák születéséről szól - jegyezte meg Vajda Mária.
A kétnapos találkozón harminc résztvevő kínálja "mézes portékáját" a résztvevőknek.
A nyitónapon Magyari Márta, a Déri Múzeum osztályvezetője és Vajda Mária bemutatta Szabadfalvi József néprajzkutató évtizedekkel ezelőtt megjelent, a debreceni mézeskalácsos mesterségről szóló könyvének új kiadását, s bemutatkozott a berettyóújfalui Bihari Méz Lovagrend is.