A meggy és kajszi esetében fontos, hogy a moníliával fertőzött hajtásokat visszavágjuk egészen az egészséges részig. A metszés során keletkezett 1 cm-es vagy annál nagyobb átmérőjű sebzések felületét zárjuk le fasebkezelő készítménnyel, így megakadályozhatjuk a kórokozók bejutását a növénybe a sebzéseken keresztül. A törzsön, ágakon lévő rákos sebeket az egészséges részig ki kell vágni, és alaposan be kell kenni a fasebkezelő készítménnyel. A moníliás fertőzés következtében fán maradt gyümölcsmúmiákat lehetőség szerint maradéktalanul le kell szedni, a talajra hullott gyümölcsmúmiákkal együtt össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni. Ezzel ugyanis a kórokozó idei évi fertőzési forrásait távolítjuk el a fák környezetéből.

A fagyok elmúltával és a metszés befejezése után, de még a rügypattanás előtt kell elvégezni a lemosó permetezést. Lemosó permetezésre a réz, kén és olajtartalmú készítmények, valamint ezek kombinációi a legalkalmasabbak. A lemosó permetezést nagy lémennyiséggel, áztatásszerűen ajánlatos elvégezni és figyelni kell arra, hogy az ágakat és a törzset a permetlé egyenletesen fedje be. Az őszibarack, kajszi és alma pirosbimbós állapotáig, a meggy, körte fehérbimbós állapotáig használhatóak a réztartalmú készítmények a perzselés veszélye nélkül.

Az őszibarack tafrinás betegsége elleni védekezést márciusban kezdjük meg a lemosó permetezéssel. Almánál a korona metszése mellett ne feledkezzünk meg a tősarjak kimetszéséről, ahol a vértetvek könnyen felszaporodnak. Az elmúlt években, a gyümölcsösökben, szőlőben a pajzstetvek megtelepedése mindenütt megfigyelhető. A vértetvek és a pajzstetvek gyérítésére az olajtartalmú lemosó szereket használhatjuk.

A 2011. év rendkívül száraz időjárása tragikusan befolyásolta az őszi káposztarepce kelését és őszi fejlődését. A kritikus helyzet miatt több helyen elmaradt az őszi gyomirtás, mivel már az akkori állapotok alapján kérdésessé vált az állomány fennmaradása. A kora tavaszi gyomosodásnak a rosszul áttelelt, foltos, részben kifagyott, heterogén repcetáblák vannak fokozottan kitéve. Az ősszel kelt gyomok gyorsabban megindulhatnak a fejlődésben, megerősödve gátolják a repce növekedését, oldalhajtásainak kialakulását.

A tavaszi gyomirtást a repce nyugalmi időszakát követően a szárba indulásig, vagy a virágbimbók megjelenéséig kell elvégezni. Az elmúlt években bővült a tavaszi időszakban alkalmazható gyomirtó szerek köre. Amennyiben szükséges, speciális egyszikűirtó készítményekkel védekezhetünk az őszi gabona árvakelés és más egyszikű gyomnövények (pl. nagy széltippan, tarackbúza) ellen, a dózis megválasztására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az idősebb, ritkulófélben lévő lucernában felszaporodnak az évelő gyomok, az őszi időszaktól kezdve pedig folyamatosan kelnek az egyéves gyomnövények is. Ezek elnyomják a tavasszal sarjadó lucernát és különösen az első kaszálás zöldtömegének jelentős részét a takarmányozási szempontból értéktelen gyomnövények teszik ki. Ezért érdemes az egy évesnél idősebb, álló lucernában is vegyszeres gyomirtást végezni, kora tavasszal, fagymentes napokon, a lucerna nyugalmi állapotában, a sarjadás megindulása előtt.

A szántóföldi borsótermesztésnél célszerű vetés után kelés előtt alapkezelést végezni, mert kockázatos lehet csak az állománypermetezésre alapozni a vegyszeres gyomirtást. Az alapkezelés hatáskifejtéséhez és a tartamhatás biztosításához viszont bemosó csapadék szükséges.

Aköztudatban elterjedt „Nitrátrendelet” a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet. A mezőgazdasági tevékenységgel (növénytermesztés, állattenyésztés) összefüggésben a környezeti elemek (talaj, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződhetnek. Ennek megelőzésére szolgál az említett Kormányrendelet és az ahhoz kapcsolódó cselekvési program részletes szabályairól szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásainak betartása. A rendeletek hatálya a nitrátérzékeny területekre terjed ki, amelyek felsorolása a 43/2007. (VI.1.) FVM rendeletben található.

A cselekvési program meghatározza a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatot (HMGY), aminek a meghatározott előírásait be kell tartani. Nitrátérzékeny területeken kötelező érvényű előírások, többek között a trágyázás, és az ideiglenes trágyatárolás szabályaira vonatkoznak. Február 15-ig élt a tilalom a nitrátérzékeny területeken trágyázásra, valamint termőföldön elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal létesítésére vonatkozólag. Azonban az elmúlt hetek, hónap időjárási eseményei következtében a termőföldek fagyottak vagy hóval borítottak, ahol a rendelet továbbra is tiltja a trágyázás bármely formában történő folytatását. Ezen ok miatt ugyanígy tilos a termőföldön trágyakazlat elhelyezni.