Mi az a deficit? Röviden: hiány.

Az államháztartás esetében azt jelenti, hogy az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Miért szankcionálja az EU a deficitet? A Lisszaboni Szerződés 126 cikkelye kimondja: „A tagállamok kerülik a túlzott költségvetési hiányt.” Ez az EU gazdasági stabilitásának feltétele. Ennek érdekében a Bizottság szakmai javaslatára a Tanács haladéktalanul eljárást kezdeményezhet azokban az esetekben, ha a) egy tagállam tervezett vagy tényleges költségvetési hiánynak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya egy meghatározott referenciaértéket, b) az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya túllép-e egy meghatározott. Ez alól vannak természetesen kivételek, például ha a hiány csökkentésére tett lépések hatásár annak mértéke csökken.

Mit jelent a túlzott deficit eljárás? Mi történt pontosan?
Az eljárást minden esetben le kell folytatni a fenti feltételek teljesítése esetén, tehát súlyosan elferdíti a valóságot, aki Magyarország elleni politikai támadást sejtet a lépések mögött. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld az érintett tagállamnak, amelyről tájékoztatja a Tanácsot, amely ajánlásokat fogalmaz meg az érintett államnak. Ez történt 2009-ben Magyarország esetében. Idén január 11-én nyilvánosságra hozott értékelésében az Európai Bizottság (az EU „kormánya”) úgy fogalmazott: „Magyarország nem tett megfelelő intézkedéseket a túlzott mértékű államháztartási hiány fenntartható módon történő kiigazítása érdekében, és ennek értelmében nem tett eleget a Tanács 2009. júliusi ajánlásainak”, ezért a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot. A pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN), melynek a magyar pénzügyér, Matolcsy György is tagja január 24-én elfogadta az EB álláspontját.

Mit jelent ez hazánkra nézve? Mekkora büntetés van kilátásban?
Magyarország esetében, mivel eurózónán kívüli országról van szó, a kohéziós támogatások felfüggesztésének lehetősége áll fenn. A Bizottság február 22-én meg is fogalmazta javaslatát a 2013. január 1-től felvehető támogatás több mint 495 millió – kb. 142 milliárd forint – euróval történő csökkentéséről.

Mi az a Kohéziós Alap?
A Kohéziós Alap az EU legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni, melyet 1993-ban hoztak létre Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország támogatására. A KA forrásaiból döntően nagyméretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani. Magyarország csak a 2000-2006-os programozási időszakban 1,1 milliárd eurót használt fel ebből a forrásból. Lényeges tudni azonban, hogy a lehívási arányunk folyamatosan romlott az elmúlt években, jelenleg – az állami pályázatok kiírásának hiányában – mindössze a források kb. felét tudjuk felhasználni!

Példátlan-e ez az eljárás, amivel szembesültünk?
Szeretik példátlannak beállítani a történteket, de azt is tudni kell ehhez, hogy az uniós jog egy viszonylag friss intézményéről van szó. Ennek ellenére jelenleg a 27 tagállamból 23 ellen zajlik hasonló procedúra. Magyarország esetében 2004 júliusa, gyakorlatilag csatlakozásunk óta tart az eljárás, amikor a Tanács a meghozandó korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlást is kiadott. A Tanács 2005 márciusában, 2006 októberében és 2009 júliusában további ajánlásokat fogadott el. Az Orbán-Matolcsy féle nem ortodox gazdaságpolitika lépései azonban nem illeszkedtek az EU stabilitásról vallott nézeteihez, így az sem kerülte el a szakértők figyelmét, hogy bár Magyarország 2011-ben formálisan teljesítette a korábban előírt 3%-os célt, egyértelmű, hogy ez nagyrészt a GDP több mint egytizedét kitevő, elsősorban a nyugdíjvagyonnak az államra történő átruházásával kapcsolatos egyszeri bevételeknek volt köszönhető.

Mik a következő lépések?
Most ismét a pénzügyminiszterek tanácsának a térfelén pattog a labda, ők döntik el, hogy a Bizottság által megfogalmazott büntetés életbe lépjen-e. Matolcsy György tárcájának sürgősen össze kellene állítania azt a javaslatcsomagot, amely még az idén képes lesz betömni egy kb. 180 milliárdos lyukat a költségvetésben, és meg kell győznie a külföldi kollégáit a tervezett lépések hitelességéről, amint erre a miniszterelnök még a januári döntést követően ígéretet is tett.