Mégis létrejött pénteken a kétoldalú találkozó a szentpétervári G20-as csoport csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz államfő és Barack Obama amerikai elnök között. Abban tudtak megegyezni, hogy a két ország külügyminisztériumai folytatják az egyeztetéseket Szíriáról.

Hosszú ideig bizonytalan volt, hogy létrejön-e az orosz államfő és Barack Obama különtalálkozója a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló szervezet állam-és kormányfőinek, illetve az uniós vezetőknek a tanácskozásán. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő még délelőtt is arról beszélt, hogy nem terveznek ilyen kétoldalú megbeszélést.
A két államfő találkozója 20 percig tartott. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy a megbeszélésen az amerikai elnök elmaradt moszkvai látogatásáról nem volt szó, a politikusok "alapvetően a szíriai kérdést vitatták meg".
Később maga az orosz államfő is megerősítette, hogy tárgyalt az amerikai elnökkel. A G20-as csoport csúcstalálkozóját záró sajtótájékoztatón azt mondta: "nagyon tartalmas, konstruktív beszélgetés volt, amely jóindulatú légkörben zajlott. Kitartottunk a meggyőződésünk mellett".
Barack Obama sajtótájékoztatóján őszintének és nyíltnak nevezte a megbeszélést. Hozzátette, hogy ez jellemzi a kapcsolataikat. Megerősítette, hogy elsősorban Szíriáról tárgyaltak, és nem érintették Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottja ügyét.
Az amerikai titkosszolgálatok adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató férfi Oroszországban tartózkodik, ahol augusztus elsején ideiglenes menedékjogot kapott. Emiatt mondta le a Fehér Ház Obamának a szentpétervári csúcstalálkozó előtti napokra tervezett moszkvai látogatását.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy orosz kollégájával egyetértettek abban, folytatni kell az együttműködést a számos kérdésben meglévő nézeteltérések ellenére, beleértve Szíriát is. Azt mondta, nem számított arra, hogy a megbeszélésen Putyin elfogadja a közel-keleti országban zajló események amerikai megközelítését, de reméli, hogy az ENSZ-ellenőrök jelentésének megismerését követően Moszkvának több oka lesz arra, hogy higgyen az amerikai adatoknak, amelyek szerint a szíriai kormányerők vetették be a vegyi fegyvereket.
Barack Obama szerint a szíriai vegyifegyver-támadást nem lehet válasz nélkül hagyni, ugyanakkor az ország válságára hosszabb távon politikai megoldást kell találni, és ez utóbbiban egyetért az Egyesült Államok és Oroszország.
A következő napok döntésétől függ, hogy milyen világban fogunk élni - közölte Barack Obama a Szíria elleni esetleges amerikai katonai csapással, illetve az arról való kongresszusi szavazással kapcsolatban. A vegyi fegyverek bevetése a szíriai rezsim által "veszélyezteti a globális békét és biztonságot", "fenyegeti (Szíria) szomszédjait, a Közel-Keletet (...) és növeli a valószínűségét annak, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe jutnak" - mondta az amerikai elnök.
Azt is leszögezte, hogy a világ 189 országa szerződésben tiltotta be a vegyi fegyverek bevetését, és ha a nemzetközi közösség most nem lépne, az "rossz üzenetet" és biztatást jelentene a "lator államok" számára.
Az amerikai elnök elismerte, hogy az esetleges korlátozott katonai csapás nem oldaná meg magát a szíriai konfliktust. Közölte, hogy kedden beszédet intéz a nemzethez a Szíria ellen intézendő katonai csapás ügyében.
A Szíria ellen Washingtonban kilátásba helyezett katonai csapással kapcsolatban Vlagyimir Putyin a csúcsértekezletet záró tájékoztatón kijelentette, hogy "kontraproduktív lenne destabilizálni a Közel-Keletet". Egyik érve az volt, hogy a bizonytalanság felhajtaná az olajárakat, és ezzel az egész világgazdaságnak ártana.
Az orosz államfő kérdésre válaszolva közölte, hogy Oroszország segíteni fog Szíriának, ha azt külső agresszió éri. "Hogy segíteni fogunk-e Szíriának? Igen, fogunk. Már így is segítünk. Fegyvereket szállítunk, együttműködünk gazdasági területen, és remélem, hogy együttműködésünk bővülni fog a humanitárius szférában, beleértve a humanitárius segítség eljuttatását, támogatva azokat az embereket, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek ebben az országban" - mondta Vlagyimir Putyin.
Megismételte Moszkva álláspontját, hogy jogtalan lenne az egyoldalú katonai beavatkozás az Egyesült Államok részéről. Putyin szerint a G20 csúcson többségben voltak azok az államok, amelyek elutasítják a katonai beavatkozást, az esetleges csapás mellett csak öt ország, azaz az Egyesült Államok, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, Kanada állt ki.
David Cameron brit miniszterelnök ezzel szemben azt állította szentpétervári tájékoztatóján, hogybár a G20 csúcs résztvevői megosztottak voltak egy esetleges szíriai katonai beavatkozást illetően, a katonai csapás támogatóinak "jobbak voltak az érvei és erősebb volt a hangjuk". "Félelmetes lenne egy olyan világ, amelyben az amerikai elnök meghúz egy vörös vonalat, és azt mondja, hogy annak átlépése következményekkel fog járni, de ezt mégsem követik következmények" - fogalmazott a brit miniszterelnök.
Cameron arról is beszélt, hogy a szíriai helyzet korunk humanitárius katasztrófája, és mielőbb segítséget kell nyújtani az ottani civil lakosságnak. Mint mondta, több ország ajánlott fel élelmiszer- és egészségügyi segélyt a csúcson.