A kiindulás az, hogy a kutyákat az önkormányzatok háromévente kötelesek összeírni. Az év első napján legalább 4 hónapos ebek után pedig már szedhető a rendészeti hozzájárulásnak nevezett adó.

Az adót az adott év első napján - az oltási könyvbe bevezetett - tulajdonos fizeti.
Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, míg más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szabhat meg. Az önkormányzat az eb tartási céljának, állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), és az ebtartó szociális helyzetének figyelembevételével határozza meg az adót.

Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett; a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; a veszélyes eb kivételével az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.
Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője, írásban igazolja.

Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.