Radnóti Miklós a Harmadik Razglednicát Mohácson írta, 1944. október 24-én. Innen marhavagonban mentek tovább Szentkirályszabadjára, ahol az utolsó, a negyedik Razglednicát írta, mely egyben utolsó verse is. (A vers 1944. október 31-i keltezésű.) Szentkirályszabadján a bori keret visszavette az SS-től a foglyok felügyeletét. Szentkirályszabadjától Radnóti sorsa nem ismert, nem tudni, hogy Abdáig mi történt vele. A két település közötti útvonalról a vélemények különbözőek.

A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat volt a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Ezután Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős keretének tagjai 1944. november 4-én - más adat szerint november 9-én - Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst 21 társával együtt.

Múlt szombaton délelőtt, Szentkirályszabadja település határában emlékeztek a Demokratikus Koalíció (DK), a Demokratikus Charta Veszprém megyei tagjai, aktivistái, és antifasiszták Radnóti Miklós magyar mártír költőre halála évfordulója alkalmából.

A tragikus sorsú költő emlékét évtizedeken keresztül a faluközpontban az úgynevezett Radnóti Emlékházban egyedi képekből összeállított kiállítás idézte fel. Az emlékházat Ortutay Gyula egyetemi tanár, az MTA tagja 1970-ben nyitotta meg a közönség előtt, 1994-ben pedig a felújított anyagot Göncz Árpád köztársasági elnök adta át. Az épületen márvány emléktábla volt, mely nemrég kikerült a falu szélén álló, diktatúrák áldozatainak emlékére felállított fakereszt alá. Magában az emlékházban pedig Radnóti emlékét felcserélte a község néprajzi tárgydokumentumaiból álló tárlat, tájház. Az ország egyetlen Radnóti Emlékháza ezzel megszűnt.

A bevezetőt követően dr. Iványi Gábor lelkész, egykori országgyűlési képviselő, Radnóti Miklós Antirasszista-díjas tartott megrendítő, emlékező gondolatokat:

"Az foglalkoztatott idefelé jövet, hogy hol lehetett az időben és a térben az a pont, ahonnan Radnóti esetleg még visszafordulhatott volna, hogy bár rettenetes emlékekkel, mégis folytassa azt, amit 35 évesen szörnyű körülmények között kényszerült az abdai agyaggödörben befejezni – vagyis az életet. Mi volt Radnóti élete? Radnóti élete a vers, az irodalom volt, Fanni és a szerethető haza. "

A lelkész emlékbeszéde után Baróti Dezső irodalomtörténész és Weöres Sándor költő Radnótiról szóló írás-részleteit olvasta fel Kerecsényi Zoltán DK-szervező. Weöres írásából kihangsúlyozta: "Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében, persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság, nem pedig a primadonna-író fontoskodó ön- és közkultusza, segítő és ártó pozíciója, mely előtt hajbókolunk, míg él az illető..."